Francia sajtsaláta

Éhes Főzőtársaim, valószínűleg már feladtátok, hogy igazán megtanultok főzni, mert bár legutóbb is fenyegetőztem a folytatással, mégse lett belőle semmi. Idáig. Most azonban eljött a ti időtök. Vagy a mi időnk. Ezt még nem döntöttem el, de ez nem akadályoz meg abban, hogy leírjam, hogy kell francia sajtsalátát készíteni.

A francia sajtsaláta csak annyiban francia, hogy lehet hozzá francia sajtokat is használni. Valójában azonban bármilyen sajt megfelel hozzá, ami elég kemény. A hozzávalókat csak ipari mennyiségben tudom megadni, aki jó matekból, az gyököt vonhat belőle, vagy eloszthatja. Például a szomszédoknak a maradékot.

Nos, a lényeg, hogy legalább háromféle sajtot vegyünk, ízlés szerint. Ha esetleg különféle színűek is, az még jobb. A sajt félkemény vagy kemény legyen. Mindegyikből kb. 20 dkg mennyiséget vegyünk, de az se baj, ha több. Ezenkívül én szoktam még kb. 10 dkg füstölt sajtot is beletenni, de ez nem kötelező. Csak finom. Kell még hozzá penne tészta, korábban írtam, hogy én a Barillát szeretem, de megteszi bármiféle penne, ki mit szeret. Egy csomag pennét kifőzök bő, sós vízben, majd jól nem öblítem le, mert az öblítés után már nem tudja magába szívni az ízeket. Egyébként ezt nemcsak a pennével szoktam elkövetni, ezt a nem leöblítést, hanem mindenféle olyan tésztával, aminek éppen az a lényege, hogy jól beszívja azt, amivel elegyítem. (Mint pl. a bolognai spagetti.)

Célszerű a tészta kifőzésével kezdeni, mert annak ki kell hűlnie, ha nem akarjuk, hogy a sajt ráolvadjon. Márpedig nem akarjuk, mert ennek a salátának nem az a lényege. Tehát kifőzzük a tésztát, és hagyjuk kihűlni. Közben kis kockákra vágjuk a sajtot, a paradicsomot, amit korábban szintén megvettünk, legalább egy kilót, na, azt nem kockázzuk, hanem szép keskeny csíkokra vágjuk. Ugyanígy cselekszünk a korábban megvásárolt kaliforniai paprikával is, amiből azonban nem kell túl sok, én, ha tehetem, a színe miatt trikolort vásárolok, azaz pirosat, sárgát és zöldet, és mindegyikből csupán egy felet rakok bele szép keskeny csíkokra vágva. Ezen felül két-három gerezd fokhagyma, bazsalikom ízlés szerint, valamint kakukkfű, szintén ízlés szerint. A kakukkfűvel vigyázzunk, ártalmatlan kinézete ellenére nagyon karakteres íze van, ha túl sokat rakunk bele, akkor semmi más ízt nem fogunk érezni, csak a kakukkfűét! Ha mindezzel megvagyunk, az egészet összekeverjük egy nagy tálban, a reményeink szerint közben kihűlt tésztával egyetemben. Ha nem elég sós, még utánasózunk kicsit, és kész is. Mehet a hűtőbe, jót tesz neki, ha áll egy kicsit.

Utána jön el igazán a ti időtök, azaz a mi időnk, mert mire megjönnek a vendégek, addigra az ízek összeérnek, és pompás salátánk máris fogyasztható.

Kissé citromos jellegű fehér bor illik hozzá leginkább, de mint ahogy mondottam volt, a főzésben semmi nem kötelező. Ahogy az ivásban sem.

Jó étvágyat!